aquila

 „Aquila nem ragad le a fényben – vissza tér vele, hogy másokat is felemeljen.”

Az Aquila ( Sas) a csillagkép, amely a szárnyaló tudat és a mennyei erő szimbóluma. Aquila az a pillanat, amikor a lélek már nem csak emelkedik (mint a Pegazus),

hanem tudatosan tartja magát a fény magasságában.

AQUILA – A SAS: A SZELLEM SZÁRNYALÁSA A MENNYEKBEN

„Csak az tud igazán repülni, aki megtanult a széllel egy lenni.”

AZ ISTENI HÍRVIVŐ

Aquila Zeusz madara, az isteni tűz hordozója. Ő az, aki az égi villámot viszi, és aki visszahozza Ganymedest az istenek közé , vagyis a halandót az örökkévalóságba.

Ez a csillagkép az a pillanat, amikor a lélek felismeri isteni eredetét, és elkezdi tudatosan élni a mennyei küldetését.

A TISZTA LÁTÁS – A FELSŐ TUDAT

Aquila az éles látás csillaga. Nem a fizikai szemével lát, hanem a szív szemével, amely átlát az illúziókon. Ez az energia a felső tudat ébredését jelenti ,

amikor az ember már nem csak nézi az életét, hanem fentről látja az összefüggéseket.

A Sas tanítja:

•  nem kell beleragadni a részletekbe,

•  a látás nem ítélet, hanem megértés,

•  az erő nem a harcban, hanem a tisztánlátásban rejlik.

A FÉNY KÜLDETÉSE

Aquila a küldetés csillagképe. Azokat a lelkeket érinti meg, akik érzik, hogy valami nagyobb erő hívja őket a szellem útjára. Ez a csillagkép nem engedi a langyosságot

benne ott a tűz, a hívás, a szenvedély a magasabb rendű élet felé. Aquila nem kér, hanem szólít.

Aki Aquila-energiával él, az nem menekülhet a saját fényétől ,mert a hivatása nem választás, hanem a létezése lényege.

„A Sas tudja: a küldetés nem teher, hanem szárny.”

A MENNYEI SZÁRNYALÁS ÉS AZ EGYENSÚLY

Aquila repül , de nem menekül. Ő a tudatos mozgás a fényben, a magasság és a mélység közötti tökéletes egyensúly. Spirituálisan ez az állapot azt jelenti, amikor a lélek már

nem fél a mélységtől, mert tudja, hogy a fény akkor is benne van,ha visszatér a Földre, hogy tanítson, gyógyítson, inspiráljon.

Ezért az Aquila a mester lelkek csillagképe is akik már tudják, hogyan maradjanak fényben, miközben az emberi világban szolgálnak.

ALTAR ÉS ALTAIR – A SZENT TÜZEK ŐREI

Aquila legfényesebb csillaga az Altair, ami annyit jelent: „A Repülő Sas”. Ez a pont a Szent tűz energiáját hordozza az isteni akarat és a bátorság lángját.

Az Altair ereje bátor, tiszta, áttetsző fény. Nem a pusztító tűz, hanem az, amely átalakít, megtisztít és felemel. Ez a csillag emlékeztet arra, hogy a szárnyalás nem menekülés,

hanem feladat: a fényt élni, hordozni és visszasugározni a világra.

“A Sas nem uralni akarja a szelet – hanem egy lenni vele.”

A fény nem a mennyekben lakik ,hanem azokban, akik elég bátrak, hogy felemelkedjenek érte.”

Aquila tehát a szárnyaló szellem és a mennyei bátorság : a lélek, amely felismeri a maga isteni természetét, és tudatosan él a magasabb rendű fényben.

AQUILA – A FÉNY SZÁRNYALÁSA

Az Aquila, vagyis a Sas az isteni akarat és a magas tudat szimbóluma. Ő az, aki a földről felemelkedik, hogy a fényt ne csak lássa, hanem megtestesítse a mozgásában, a

jelenlétében, a tetteiben.

A Sas az isteni küldetés madara , nem menekül a Földtől, hanem onnan emelkedik fel, hogy a Földet is a mennybe emelje.